Diszkoszvetés
|
|
Az atlétikai sportág egyik dobó száma a diszkoszvetés. Lényege a sportoló (diszkoszvető) által a diszkosz nevű sportszer eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is. A diszkoszvetés olimpiai versenyszám. |
Története:A diszkoszvetést már az ókorban ismerték. Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobó számot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes. Máig világhírű az i. e. 5. században élt, Mürón görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol. kifejezi az ókori diszkoszvetés lényegét, a technikát, az izmok előfeszített helyzetét, a dinamikát.
Célba és távolságra is dobták a „harci korong” sport változatát. KözépkorA kelták a forgómozgás többféle változatát művelték a népi játékokon. 1859Az antik mozgásformával először a görögök dobtak ismét az athéni nemzeti olimpián. 1896A dobók régi hellén módon, félig térdeléses helyzetből, egy 70 × 80 cm emelvényről („balbisz”-ról, ami elől 5 cm, hátul 15 cm magas volt) dobták a diszkoszt, a lábakat tilos volt felemelni dobás közben, a dobás után leléphettek. Garrett (USA) 29,15 m /athéni olimpia/ I. helyezett (a görögökkel ellentétben állásból, szélesen lengetve dobott). 1897Söderström (SWE) lépegetéssel forgott a kidobás előtt. A dobó négyzetet 2,50 méterre növelték. 1897A pördülettel végrehajtott dobás megjelenése. 1900Bauer Rezső/36,04 m/párizsi olimpia/I. helyezett 1,5 forgással dobott. 1928Forgással dobtak, de védőháló még nem volt. 1929Krenz (USA) magas pördülettel hajtotta végre a mozgást, a végén lábtartás cserét végzett. 1950-es évekA betonozott dobókörök és a védőhálók megjelenése. A dobók növelték a torziót (váll és csípőtengely). |
Diszkoszvetésben Világversenyeken elért magyar eredmények |
Bauer Rudolf (MOGA AC)
Bauer Rudolf
született:
1879. január 2. Budapest
elhunyt:
1932. november 9. (53 évesen) Sósér
diszkoszvető atléta
klub: Budapesti TC (1895–1898)
Magyar-Óvári GAAC (1899–1900)
Coray Artúr (BTC)
Coray Artúr
született:
1881. július 16. Budapest
elhunyt:
1909. február 27. (27 évesen) Svájc, Muralto
magyar dobóatléta, birkózó, tornász, olimpikon.
klub: Budapesti TC
Crettier Rezső (MAC)
Crettier Rezső
Crettier Rezső Ferenc Lipót Sándor
született:
1878. november 15. Budapest
elhunyt:
1945. március 8. (66 évesen) Budapest
magyar dobóatléta, olimpikon, bankhivatalnok.
klub: Magyar Úszó Egylet (1897-1899) Budapest
Magyar Atlétikai Club (1899-1904) Budapest
Strausz Gyula (BEAC)
Strausz Gyula
Strausz Gyula László János
született:
1880. február 26. Budapest
elhunyt:
1949. március 18. (69 évesen) Budapest
magyar olimpikon atléta, magánzó, vámellenőrzési felügyelő.
klub: Budapesti EAC (BEAC)
Bauer Rudolf (1900, Párizs)
Bauer Rudolf
született:
1879. január 2. Budapest
elhunyt:
1932. november 9. (53 évesen) Sósér
diszkoszvető atléta
klub: Budapesti TC (1895–1898)
Magyar-Óvári GAAC (1899–1900)
|
| © Copyright 2024. | Minden jog fenntartva! | by ZSIMI |