Rúdugrás

A rúdugrás az atlétika egyik leglátványosabb és legösszetettebb ugrószáma, ahol a sportolónak egy rugalmas rúd segítségével kell átjutnia a két állvány között elhelyezett léc felett. A cél a minél nagyobb magasság elérése érvényes kísérlettel.

A technika szakaszai

Az ugrás folyamata több, egymásra épülő fázisból áll:

• Nekifutás: A sportoló fokozatosan gyorsulva fut a rúddal a kezében, hogy elegendő mozgási energiát gyűjtsön.
• Behelyezés és elugrás: A rúd végét a nekifutó sáv végén lévő üregbe (szekrénybe) szúrja, majd elrugaszkodik.
• Rúdmeghajlás és fellendülés: A rúd a sportoló súlya és sebessége alatt meghajlik, majd az ugró a lábait és a csípőjét magasba lendítve, a rúd rugalmasságát kihasználva felfelé emelkedik.
• Átfordulás és léc feletti átjutás: Az ugró a rúd kiegyenesedésekor megfordul, és lábbal, majd testtel "átúszik" a léc felett.
• Talajfogás: Biztonságos érkezés a speciális, vastag szivacsmatracra.

Főbb szabályok

A versenyzés kereteit a Magyar Atlétikai Szövetség szabálykönyve határozza meg:

• Kísérletek száma: Minden magasságon három kísérlet áll rendelkezésre. Három egymást követő rontás (akár különböző magasságokon) kiesést jelent
• Érvénytelen kísérlet: Ha az ugró leveri a lécet, vagy ha az elugrás után a kezét a rúd felső részére csúsztatja ugrás közben.
• Felszerelés: A rúd hossza és vastagsága nincs korlátozva, de a rúd anyaga (általában üvegszálas vagy szénszálas műanyag) és felülete szabályozott.

Érdekességek és rekordok

• A sportág története az ókori görögökig és a holland csatorna-átugrásokig nyúlik vissza, olimpiai programban a férfiaknál 1896, a nőknél 2000 óta szerepel.
• A jelenlegi férfi világcsúcstartó a svéd Armand Duplantis, aki folyamatosan dönti meg saját rekordjait, legutóbb ismét világcsúcsot ugrva.