logo www.zsms-mindenamisport.hu

Biliárd

atletikakep

A biliárd egy játékcsoport összefoglaló neve, melyben két ember vagy két csapat játszik egymás ellen. Golyókat kell egy keretezett asztalon, farudak (úgynevezett dákók) segítségével lökni. A játékos csak a fehér golyót lökheti meg a dákóval. A golyók manapság túlnyomórészt fenolgyantából készülnek, ilyen pl. az aramith.

A biliárdnak hosszú és gazdag történelme van. Kb. 35 fajtáját lehet megkülönböztetni. A francia bille szó golyót, ill. labdát jelent.

A legtöbb, a biliárd eredetével foglalkozó mai elmélet más labdajátékokkal, pl. a krikettel, a krokettel, ill. a golffal való kapcsolatra utal. A 13. századtól találhatóak utalások olyan labdásjátékokra, amelyeket a szabadban játszottak és melyeknél a labdát egy ütővel vagy bottal ütötték meg. Azért, hogy olyan helyeken is játszani lehessen, ahol többnyire rossz az időjárás, egyre inkább zárt helyeken folytatták, végül egy asztalon. Ugyan a játéktér így jelentősen kisebb lett, a játék alapjaiban ugyanaz maradt. Azért, hogy a labdák ne essenek le az asztalról, a szélekre keretet erősítettek. Az asztalon játszott labdajátékok ezen kezdeti formái fel voltak szerelve különböző bonyolító tényezőkkel, mint pl. kapuk, ívek, kúpok, és lyukak, a labdákat pedig az ütő vastag végével ütötték meg, hasonlóan a mai jégkoronghoz. Nincs egyértelműen tisztázva, hogy a játék Franciaországból vagy Nagy-Britanniából származik. Egy biliárdasztal egyik legkorábbi leírása szerint viszont a francia XI. Lajos király egy ilyen asztalt Henri de Vigne asztalosmestertől vásárolt 1470-ben.

A 16. század közepétől a biliárdjáték Európa számos uralkodóházában jelen volt és a társasági élet szerves részét képezte. A hagyomány szerint a játékot Stuart Mária skót királynő és IX. Károly francia király is ismerte.

A 16. század végén a spanyolokkal az első biliárdasztalok elérték Amerikát is.

A 17. század vége felé egyre inkább a játékhoz használt rúd vékonyabbik végét kezdték használni a labdák mozgatásához, ezzel a dákó fokozatosan elnyerte mai formáját.

A 18. században a játék fejlődése két irányban haladt. Mialatt legkésőbb az 1780-as évektől a forradalom szellemében Franciaországban eltűnt minden "akadály", így az asztalról a zsebek is, létrejött a mai Carambolage, addig Angliában a lyukbiliárd továbbfejlesztése révén az angol biliárd. James Beaufort „An Epitome of Hoyle“ c. könyvében (1791) a "Carambole" fogalmát is megemlíti, akárcsak egy vörös golyó használatát egy három golyóval játszott verzióban.

1807-ben a francia Francois Mingaud egy bőrdarabot helyezett el a dákó végén, mely révén forgatóütések is lehetővé váltak, a 19. század ipari forradalma idején a biliárdjáték gyors fejlődést ért el. A bőr véget speciális biliárd kréta kifejlesztése követte, hogy a dákó labdán való csúszását elkerüljék.

1827-ben John Thurston angol asztalos mutatott be először biliárdasztalt pala játéktérrel az addig használt fa helyett, ezzel a labda futása sokkal simábbá vált. A zsebeknél is újítást vezetett be. Addig különböző anyagokat használtak a fa alap befedésére, mint pl. vászon, lószőr, állatbőrök.

1835-ben Thurston mutatta be az első zsebet kaucsuk belsővel. Az anyag hőmérsékletfüggését állandó fűtéssel, ill. hűtéssel próbálták csillapítani. 1845-ben jelentette be Thurston a végső megoldás szabadalmaztatását, ekkortól az 1839-ben Charles Goodyear által feltalált vulkanizált kaucsukot használta. Eközben a biliárdgolyók már szinte mindenütt elefántcsontból készültek, melyre a korábbi fát cserélték.

Technikai fejlesztésekkel, szabályok kialakításával, továbbá a játék pénzügyi dimenziójának felfedezésével 1850-től alakultak meg az első játékosszervezetek és jöttek létre az első bajnokságok, mely folyamat Angliában már a 19. század elején beindult. A kihívásos meccs később is (főleg a profiknál) kihagyhatatlan és kedvelt elem maradt.

Kb. 1880-ra a játék minden ma ismert formájának alapjai kialakultak.

Miközben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a kezdeményezések elsősorban a profik részéről indultak, kontinentális Európában a biliárdot amatőr szinten űzték, ezt a francia forradalom és az újra megélt olimpiai szellem befolyása is áthatotta. Mindenekelőtt karambolban voltak mind európai profik, mind pedig sok amerikai amatőr.

Az anyagok terén a 19. sz. végén még egy komoly változás ment végbe, a golyókat elefántcsont helyett mesterséges gyantából kezdték előállítani. Az artisztikus biliárd kivételével a golyókat manapság kizárólag fenol gyantából készítik.

A karambol egy verziójában 1903-ban Párizsban megrendezett amatőr világbajnokság számít az első, kontinentális Európában megrendezett komoly rendezvénynek. Az első világháború és a karambol ezzel járó európai holtpontja leállította a tengerentúli versenyzőkkel lebonyolított találkozókat. A biliárd időközben már Ázsiában is elterjedőben volt, főleg Japánból utaztak háromfalas karambol játékosok a 20. század elején Amerikába, később Európába is.

A vasfüggöny eltűnésével mindenekelőtt a pool és a snooker talált magának utat Kelet- és Közép-Európába és azóta egyre több követőjük van. A globalizációnak köszönhetően a biliárd ma már a világ minden részén jelen van, világ-, kontinentális- és nemzeti szintű szövetségekkel.

A biliárd 1998. február 5. óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, de nem az olimpiai program része. A biliárdsportok világszervezetét (WCBS) az ARISF (Association of Recognized International Sports Federations) képviseli az olimpiai programba való felvételért folyó tárgyalásokon.

Hazánkban a poolbiliárd a ’80-as évek elején vált igazán népszerűvé. Eleinte biliárdklubokban, napjainkban már kiskocsmákban is és nagy (több asztalos) klubokban, termekben is hódít a Pool Biliárd "magyarított" változata.

Az amatőr változat alapjaiban az eredeti szabályokat követi, de az évtizedek során konkrét eltérő szabályrendszer alakult ki a hivatalos szabályzattal szemben, ami sajnos nem a játék gördülékenységét segíti elő, hanem sokkal inkább a "minél tovább az asztalnál maradás"-t egy játékon belül, ahol több szerepe van a logikának és a szerencsének. Bár a hivatalos az “MBSZ” által kiadott szabályoktól sok esetben eltér, a hétköznapokban ezt a játékot jóval többen játszák mint az eredetit, mivel az amatőr játékosok csak "szájhagyomány" útján hallják a szabályokat az idősebbektől az helyett, hogy az interneten kicsit is utána néznének a versenyszabályoknak.

Az is baj, hogy helytől függően a szabályok változhatnak (városonként, kocsmánként, biliárd klubonként). Vitás esetekben előfordult nem egyszer, hogy a játékosok összevesznek, mert ahol korábban játszották a játékot, ott más szabályok szerint történt. Ebben sajnos nem mindig a logikus okokat, magyarázatokat kell alapul venni.

A kocsmai (nem hivatalos versenyszabály) játék menete:

Cél a saját célcsoportnak (teli vagy csíkos) megfelelő színű golyók bármelyik lyukba való bejuttatása. A játékos saját golyói a játék során bármely más golyóval ütközhetnek. Lényeg, hogy a fehér golyó a lökés után először a játékos saját csoportjának golyóját érintse. Ehhez a falak bármelyike (akár egymás után többször is) mandinerként felhasználható.

Biliárd típusok:

1. Pool (amerikai) biliárd

Legnépszerűbb biliárd játékok egyike a 8-as pool. A játékosok 16 golyóval játszanak egy lyukasztott asztalon.

  • 8-as pool: A legismertebb változat. A cél a saját golyócsoport (sima vagy csíkos) eltevése, a végén pedig a 8-as fekete golyó lyukba juttatása.

  • 9-es pool: Csak az 1-es és 9-es golyó közötti számokat használják. A golyókat mindig a legkisebb számmal szabad először eltalálni, végül a 9-es golyó lövése dönti el a játékot.

  • Egyenes pool (14/1): Az egyenes pool (hivatalos nevén 14/1-es pool vagy Straight Pool) egy bemondásos biliárdjáték, amelyben minden szabályosan zsebbe lökött golyó után 1 pont jár, és a cél egy előre meghatározott pontszám elérése. Bármelyik golyó lökhető pontért, amíg le nem esik.

2. Snooker
A snooker egy pontozásos biliárd játjék, amelyet egy nagy, 12 lábas asztalon játszanak 15 piros és 6 színes, összesen 22 golyóval. A fő cél az ellenfélnél több pont gyűjtése a golyók lyukba juttatásával.
Szabályai: Váltakozva kell egy piros golyót (1 pont) és egy színes golyót (2–7 pont) zsebbe lökni. Nagy pontosságot és előre tervezést igénylő brit sport.


3. Karambol (Francia biliárd)
Zseb (lyuk) nélküli asztalon játsszák, mindössze 3 golyóval.
Célja: A lökőgolyónak úgy kell eltalálnia a másik két célgolyót, hogy közben érintse az asztal falait is (vagy anélkül, játéktípustól függően).


4. Bábus biliárd és Rex
Magyarországon és a közép-európai régióban népszerű hagyományos játékok, ahol a golyók mellett kis bábukat vagy lábakat is el kell találni/borítani a dúcok segítségével.
Célja: A lökőgolyónak úgy kell eltalálnia a másik két célgolyót, hogy közben érintse az asztal falait is (vagy anélkül, játéktípustól függően).

© Copyright 2024. | Minden jog fenntartva! by ZSIMI