Birkózás

A birkózás olyan küzdősport, ahol tilos bármilyen eszközhasználat, ütés vagy rúgás, csak az ellenfél földhöz szorításával, vagy „fogások” végrehajtásával lehet győzelmet elérni. Vagy akár technikai fölénnyel (tussal) is ami szabad fogásban 10 pont különbség, míg kötött fogásban csak 8 pont.

A puha, kör alakú küzdőtéren két versenyző küzd egymás ellen, testhezálló ruhában és cipőben. Az ókori olimpiák óta közkedvelt sport.

Két formája a legismertebb: a szabadfogású és a kötöttfogású birkózás.

Mindkettőnél cél az ellenfél két vállra fektetése, vagy a pontozók által értékesebbnek tartott, a szabályokban rögzített fogások végrehajtása.

Szabadfogásban az egész testen lehet fogást végrehajtani és a láb cselekvő használata, azaz a lábkulcs, vagy a gáncs megengedett.

Kötött fogásban csak derék felett lehet megfogni az ellenfelet és gáncsolni sem szabad.

Két résztvevő közötti vetélkedés, mely arra irányul, hogy egyikük akaratát fizikai eszközökkel a másikra kényszerítse.

A küzdelem során nem szabad ütni, eszközt használni, a másiknak sérülést okozni, fogásokkal, az ellenfél testrészeinek megragadásával kell elérni a győzelmet.

Alapvető, játékos mozgás és harc, elsősorban fiatal korban, ösztönösen igényelt és nagyon kedvelt játék, melynek nyilvánvaló, testfejlesztő és sport értékei miatt sportszerű formái is kialakultak.

Az ellenfél iránti tisztelet kimutatása jelképeként, a mérkőző felek egymás szemébe nézve kezet szorítanak.