Atlétika
|
|
Az „atlétika” futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése. A szó az ógörög athlon szóból származik, melynek jelentése „díjért folyó harc”. E díjazásos versenyeken az ókori görögök általában a mai könnyű- és nehéz atlétikához tartozó sportágakat űzték, amelyek az egyéni erőnlétet és gyorsaságot, a harc legfontosabb kellékeit igénylik. |
DobószámokA dobószámok néven a könnyűatlétika olyan versenyszámait szokás említeni, amelyek lényege valamilyen tárgy eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a dobóatléta által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba).
|
FutószámokAz atlétikában a futószámok síkfutásból, gát- és akadályfutásból állnak, de idetartozik a gyaloglás versenyszám is. A maratonfutás és a gyaloglóversenyek kivételével a futószámokat stadionban rendezik.
|
|
Atlétikai versenyszámként a gyaloglást szigorú szabályok kötik meg. A legfontosabb előírás, hogy valamelyik lábnak mindig érintkeznie kell a talajjal. Ez jellegzetes csípőmozgással jár, amelyet néha nehéz megkülönböztetni a futástól. Az olimpiai számok közé a 20 és 50 km-es gyaloglás tartozik, utóbbit csak férfiak számára rendezik meg. |
Összetett atlétikai versenyszámok
|
Ugrószámok
|
Atlétikában Világversenyeken elért magyar eredmények |